Üdvözöljük a németországi Dendrokronológiai Labor honlapján!
Ha Ön tudni szeretné, hogy milyen idõs a háza vagy a lakóhelyén található fa
harangtorony, vagy ha mindig is szerette volna megtudni a "nagyon régi" tölgyfa szekrénye valódi korát,
akkor jó helyen van.
A dendrokronológia segítségével megkaphatja a választ a kérdéseire,
ugyanis ezzel a kutatási eljárással félévnyi pontossággal meg lehet határozni, hogy mikor vágták ki
azt a fát, melyet a kérdéses tárgy ill. épület készítésekor felhasználtak. Ez a egyik legpontosabb és
legmegbízhatóbb kormeghatározási eljárás.
A következõkben többet megtudhat e kutatás módszerérõl,
a labor filozófiájáról, keletkezési körülményeirõl,
a munkaeszközeinkrõl valamint jómagamról.
A szakkifejezéseknek a szómagyarázatban nézhet utána.
Ha pl. egy népi lakóház korát szeretnénk megtudni, ebben az esetben szükségünk van legalább három, ép
gerendára, melyek lehetõleg a ház különbözõ részébõl származzanak, így lehetnek pl. küszöb, födémgerenda
és szarufa. Egy fadarab korának évnyi pontosságú meghatározásának az elõfeltétele a kéreg alatti
utolsó évgyûrû megléte. Mivel a XIX. századig a fákat friss állapotban használták fel, az utolsó évgyûrû az épület
építési idejének felel meg.
Az asztalos munkája során rendszerint száraz, raktárolt fát használ fel. Így az általa készített tárgyaknál
a fa utolsó évgyûrûje csak egy terminus post quem adatnak felel meg.
Pontos kormeghatározáshoz szükség van egy bizonyos fafajtára jellemzõ, lokális kronológiára, hogy az
egyes famintákat össze tudjuk vele hasonlítani. Jelenleg a következõ, Magyarországra érvényes tölgykronológiákkal
rendelkezem:
- közép-európai tölgykronológia: i.e. 795 - i.sz. 2008
- Nyírség: 1821 - 2009
- Szatmár-Bereg: 1704 - 2008
A dendrokronológiai kutatás egy erre a célra kidolgozott számítógépes program segítségével
történik, mely a korrelációs koefficienst és a hasonlósági értéket is kiszámolja. A kiértékelésnél a
korrelációs koefficiensnek nagyobb fontossága van, mivel a hasonlósági értékkel szemben több információt
hordoz. Általában egy 60-80 évgyûrûvel rendelkezõ, kb. 3-4 cm vastag törzskorong nagyszerûen megfelel
a vizsgálathoz.
Amennyiben nem lehet szeletet levágni az illetõ fadarabból, egy vékony, úgy nevezett növedékfúró segítségével
veszünk mintát az épület gerendáiból, ami azonban az épület statikáját nem veszélyezteti.
Minden famintánál megszámoljuk az évgyûrûk számát és megmérjük a vastagságukat. A kapott adatokat egy
grafikonon ábrázoljuk és egy lokális kronológia görbéjével összehasonlítva jó esetben pár órán belül
megkapjuk a keresett évszámot.
vissza az oldal elejére
Kulturális anyagi emlékeinket egyre nagyobb veszély fenyegeti; többnyire tudatlanságból pótolhatatlan
kincsek mennek sorozatosan veszendõbe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében magam is szemtanúja
vagyok annak, miként megy tönkre évrõl évre számos hagyományos népi lakóház. Félõ, hogy velük együtt
feledésbe merül a magyar kultúra egy lényeges területe. Társadalmi elkötelezettségemnek érzem, hogy tegyek
valamit e kultúrális örökség megõrzése és ápolása érdekében. Ha tudjuk, hogy milyen korból származnak az
épületeink és a többi anyagi emlékeink, csak akkor tudatosulnak bennünk a történelem dimenziói, melyek
lépten-nyomon körülvesznek bennünket.
Néha a mûemlékvédelem területén is elõfordul, hogy egy-egy épület mûemléki értékét nem ismerjük fel
teljes egészében, mivel az épület korát tévesen becsültük meg. Így pl. rendkívül érdekes lenne megtudni,
hogy milyen titkokat tartogatnak számunkra e vidék egyedülálló fa harangtornyai.
Feladatomnak tekintem, hogy tudatosítsam az emberekben a kortörténetet, és visszaadjam a tárgyaknak azt
a történelmi keretet, ami megilleti õket. Remélem, hogy ezzel hozzá tudok járulni ahhoz, hogy egyre jobban
elgépiesedõ világunkban ellensúlyként minél több hagyományos épület fenn tudjon maradni lehetõleg eredeti
szépségében, és visszanyerje felbecsülhetetlen értékét.
vissza az oldal elejére
Szülõföldem iránti szeretetem révén és a régi házak gerendáiba vésett feliratok gyûjtése során 1985-ben
kapcsolatba kerültem egy német hagyományos építésû ház tulajdonosával, akit nagyon érdekelt, hogy vajon
milyen régi lehet a háza. A küszöb alatt talált korsó adott ugyan némi támpontot, de õ egész pontosan
akarta tudni. Akkor már hallottam a dendrokronológiáról, de a mi területünkre még nem létezett
megfelelõ tölgykronológia, mellyel a viszonylag kevés évgyûrûvel rendelkezõ gerendák korát meg lehetett
volna határozni. Így hozzákezdtem, hogy létrehozzak városunknak egy kronológiát.
Elõször is az erdésztõl frissen vágott tölgyfákból szeleteket kértem, melyek segítségével egészen 1797-ig
értem vissza. További mintákra volt szükségem. Egy év múlva összeállt egy lokális kronológia 1648-ig
visszamenõen. Ezzel végre sikerült meghatároznom városom elsõ favázas házának a korát: 1716!
1985-ben egy kis zsebszámológéppel és pauszpapírral kezdtem, melyet az egyetemen egy kezdetleges
Schneider számítógép követett. Egy egyszerû Basic-programot használtam, melynek a korrelációs koefficiens
kiszámításához még 5 órára volt szüksége!
1987-ben megkaptam életem elsõ IBM PC-jét, mely akkor azonban még nem tudott grafikát ábrázolni.
Intenzív tanulmányok során beláttam, hogy valószínûségszámítás nélkül nem jutok elõbbre. Ezért átírtam
a programot, így a végén fél percen belül megkaptam az eredményt.
1990-ben megbízást kaptam, hogy határozzam meg a szomszéd község, Iggelheim román kori templomának a korát.
A kõtemplom tornyában találtunk is egy koszorúgerendát a XI. századból. Elõször itt használtam növedékfúrót.
1993-ban adódott elõször alkalom rá, hogy régészeti faanyagot vizsgáljak.
2000-ben városunk legrégibb templomának az átalakításakor a torony falán körbefutó üregre akadtam, mely
egy koszorúgerenda maradványait rejtette. Ezek korát a XI. sz.-ra tudtam beazonosítani. Így a dendrokronológia
beigazolta az épületkutatás által becsült építési idõszakot.
A technika közben egyre fejlõdött, a számítógépek is egyre gyorsabbak lettek.
2007-ben összeállítottam magamnak egy speciális, igényeimnek megfelelõ számítógépet.
Az utóbbi hónapokban a minták elõkészítésére találtam egy alkalmasabb megoldást.
2008 óta Észak-Kelet-Magyarország abszolút kronológiájának a felépítésén dolgozom. Magyarországnak
ezen a részén a dendrokronológia még teljesen ismeretlen. A regionális kronológia segítségével meg lehet
majd határozni ezen a vidéken is a népi lakóházaknak, bútoroknak, templomok tetoszerkezetének és a híres
fa haranglábaknak a korát.
2009-tol kezdve Excel-grafikonokat alkalmazok az évgyurugörbék együttes ábrázolásához. Az évgyuruk
pontosabb leolvasása érdekében egy lényegesen jobb módszert találtam a minták elokészítéséhez.
Észak-Kelet-Magyarországon megvizsgáltam három különbözo tölgyerdot, és elkészítettem a kronológiájukat.
Ezenkívül felállítottam egy százötven éves lebego kronológiát is, mely a 18. századba visszanyúlik.
Nagyon várom, hogy rátaláljak arra a kulcsfontosságú famintára, melynek segítségével remélhetoleg minél hamarabb sikerül összekapcsolni ezt a két kronológiát.
2010-ben egy több mint kétszáz évgyuruvel rendelkezo véka lényegesen elobbre vitt.
Megtaláltam a missing linket. Észak-Kelet-Magyarország kronológiája most már hiánytalanul visszanyúlik
egészen 1704-ig.
Nyírbátorban a református templom tetoszerkezetének javításakor sikerült keresztmetszeti szeletmintákat
vennem. A dendrokronológia igazolta az írásos forrásokban talált építési idot: 1511.
A német Dendrokronológiai Labor a Rajna-vidék-Pfalz tartományban az elsõ labor, mely elsõsorban a hagyományos
német favázas házak kormeghatározására specializálódott. 1985-ben létesült. Az utóbbi években kutatási
területe kibõvült Északkelet-Magyarországgal az ottani népi lakóházak és fa harangtornyok vizsgálata céljából.
vissza az oldal tetejére
Az évgyûrûk szélességének méréséhez egy mérõ okulár lencsével (10x) felszerelt sztereómikroszkópot (10x und 20x)
használok. A mérés pontossága 3/100 mm.
Speciális fúróim:
- kézi tekerésû, üreges fúró, ún. növedékfúró
- saját fejlesztésû, üreges fúró
- gépi meghajtású, üreges fúró
vissza az oldal elejére
Mivel feleségem nyíregyházi születésû, 1995-ben elhatároztuk,
hogy veszünk egy portát a szatmári Erdõháton lehetõleg minél eredetibben megmaradt házzal, hogy magunk
is kitapasztalhassuk (mégha csak ideiglenesen is), hogy milyen is benne az élet. Azóta minden nyarunkat
ott töltjük. A ház maga egy egyszerû kis népi lakóház, melyet próbálunk a hagyományos technikák segítségével
megõrizni. Környékünkön több hasonló ház áll még, s mivel a kutatási hajlam úgymond velem született,
kezdettõl fogva tudni akartam, hogy mégis milyen régiek ezek az épületek. Így elkezdtük a
vidékünkön a régi épületeket "gyûjteni", feltérképezni. Mivel Németországban dendrokronológiával már
1985 óta foglalkozom, most ennek a szatmári résznek a denrdokronológiai görbéjét is össze szeretném
állítani. Németországban a pfalzi tartományban található favázas épületek ill. templomok korát egészen
i.sz. 305-ig visszamenõleg meg tudom határozni. Kíváncsi vagyok, hogy itt mennyire jutunk.
Szakmai felkészültségem rövid bemutatása:
Kaiserslauternben az egyetem gépészmérnöki karán kezdtem tanulmányaimat, mivel minden technikával
kapcsolatos téma érdekelt.
Mivel tudni akartam a dolgok miértjét is, ezért két év múlva szakot váltottam és a fizika, statisztika,
informatika és a botanika területén kerestem a választ a kérdéseimre.
Mivel nagyapám építész volt, az építészet iránti szeretetem Prof. Hofrichter mûemlékvédelemrõl tartott
elõadásaira is elvezetett.
Egyetemi tanulmányaimat Heidelbergben fejeztem be fizika szakon, mellékszakom csillagászat és botanika volt.
Szakdolgozatomban a korrelációs koefficiens alkalmazását hasznosítottam.
vissza az oldal elejére
- Dendrokronológia:
(a görög dendron = fa, + görög chronos = idõ, + görög logos = tudomány)
Mûszó, mely az évgyûrûk segítségével történõ kormeghatározás tudományát jelöli. Azon a megfigyelésen
alapszik, hogy egy fa minden évben új évgyûrût növeszt és keresztmetszete nõ. Idõjárástól függõen a
növés mértéke hol nagyobb, hol kisebb. A növekedés mértékének váltakozása egy bizonyos területre jellemzõ
és így összehasonlításkor igénybe vehetõ. Amennyiben a növekedés mértékének váltakozása ismert, segítségével
egy ismeretlen korú fadarab korát meg lehet határozni, ha az évgyûrûgörbéjét addig tologatjuk
a területi kronológia görbéje felett, míg a két görbe fedi egymást. Az így kapott utolsó évgyûrû a
fa kivágásának idejét adja meg.
- terminus post quem:
Szó szerint "valamely idõpont után". A kifejezés a szóba jöhetõ legkorábbi év megadására szolgál.
vissza az oldal elejére
|